A szeretet győzelme

A szeretet győzelme

Sokat gondolkodtam, hogy elő merjem-e venni ezt a témát, de egy kiváló segédanyag meggyőzött. Sarkadi Nagy Pál A szeretet himnusza című könyve.

A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.” /1 Kor. 13.4-7/

Feltűnő, hogy mennyi akadály tornyosul a szeretet köré. Ebben a három versben 15 ige van és négyszer fordul elő a „minden” szócska. A szeretet alig születik meg, máris harcban áll a szeretet ellenségeivel, akiket le kell győznie. Az irigység, a gyűlölet, a rossz akarat, akikkel fel kell vennie a harcot. A győzelem kettő szinten játszódik:

1. az ember belső harca, a bűnös természet ellen (Heidelbergi KT: természetemnél fogva hajlandó vagyok felebarátomat gyűlölni)

2. a szeretetnek győzni kell a külső támadásokkal szemben, gyakran még a legjobbak is próbára teszik a szeretetünket.

A szeretet belső győzelme

Hosszútűrő, jóságos. Mi jut eszünkbe a türelemről? Hogy kénytelen vagyok eltűrni, pedig rettentő módon tudnám nevelni az én atyámfiát. Kétféle türelem van. A hosszútűrés (türelem ideje) és mindent tűrés (türelem ereje). Ez a kettő teszi próbára a türelmünket, az idő és a teher. A szeretet tud szenvedni (tűréssel), a hálátlanság, a sikertelenség, a gonoszság közepette is a másikért. Annak szolgálatában áll, aki három évig nem szűnt meg eltűrni az emberek gonoszságát és a kereszten érte el a türelem csúcsát.

“Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.” /2 Pét. 3.9/

Tűrni és szenvedni úgy kell, hogy az ember közben jó marad. Ez a jóság a szeretet és a türelem éltető eleme és a szerető ember életének a része. Nem keseredik meg és sohasem gondol megtorlásra, mindig tud várni.

Nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
– Nem fáj neki a másik boldogsága.
– Örül a másik javainak és nem baj, ha neki nincs, hiányzik.
– Nem féltékeny, a féltékenység gyökere az önzés, a hatalomvágy (féltés, féltékenység).
– Nem kérkedik, nem kelti fel a figyelmet ( a hiú, öntelt ember csak magával törődik, amit a másiknak tesz, azzal is csak magát akarja emelni. „Elvették jutalmukat”.)
– Az önző szeretet felfuvalkodik, abban a hiszemben, hogy többet tett, mint a másik (csapatmunka Fil 2:3)
– Aki másokért él, az nem fuvalkodik fel.

Nem cselekszik bántóan
– Célja a másik boldogítása
– Tudja, mennyit számít a hangnem és a tapintat (áldás és átok, élet és halál). Filippi 4:8
– Tudja, mi az illem és oda is figyel rá. (Nemcsak keveset tehet, hanem túl sokat is, egyik se jó.)

Nem keresi a maga hasznát
– Ha keresné önzés lenne. Filippi 2:4
– Elfelejti mi az ő érdeke, előtérbe helyezi a másikét (tékozló fiú apja). Az igazság a sajátjáért küzd, azért, amit jogosan a magáénak mondhat. Különbséget akar tenni az enyém és a tied között. Vezérlő elve, hogy a maga tulajdonát védje. A szeretet felüláll az igazságon, mert nem a maga hasznát nézi, ezért gyakran úgy tűnik, hogy a rövidebbet húzza. Máté 16:25. Mert, aki …
– Jézus magánélete. Tulajdonképpen Jézusnak nem volt magánélete, mert mindig részt vett valaki más az ő életében. Amit Istentől kapott, azt mindig másokért használta, Filippi 2:6-7, Márk 10:45. Ha valaki Jézust egyedül látja, nem jól látja. Az emberek és Jézus mindig együtt vannak.
– Az önzetlenség nem elég. Jézus a másik ember szükséglete által meghatározott élet legegyszerűbb összefoglalása, Apcsel 10:38. Ez a legrövidebb Jézus-életrajz. Legnagyobb elismerése, a kereszt alatt hangzik el, Máté 27:42. Valóban nem kereste a maga hasznát.

Nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.
– Hányszor lehet az én atyámfiának (anya, apa, gyerek, férj, feleség) ellenem vétkezni és neki megbocsátani, Máté 18:21,22. Aki szeret a felebarát gonoszsága ellenére a szeretetben marad és nem esik ki belőle.
– Nem örül a másik ember elesésének, akkor sem, ha haszna van belőle. (farizeus, vámszedő. Nem akar a másik bűnösségén igazabbnak látszani.)
– A másik elesésében nem mint bíró ítél, hanem mint testvér szenved.(örül az igazság diadalának, osztozik a másik igazsága örömeiben.) A szeretetnek fáj, ha a másik vétkezett. Lukács 18:10,11.

A szeretet külső győzelme

A szeretet az erejét a Szentlélektől kapja, de bűnös emberekben él és mindig veszélyeztetve van. Előfordul, hogy a magáénak tulajdonítja és elkezd uralkodni rajta. Úgy hogy megvonja másoktól hűvös, közönyös és szeretetlen lesz.

Mindent elfedez.
– A világ felfedi, nyilvánosságra hozza a vétkező nevét, a szeretet ezzel szemben eltakarja, elfedi.(A bűnös azáltal, hogy a másik vétkéről beszél, maga akar jobbnak látszani. Lukács 8: 11.)
– Jézus sohasem mond nevet a bűnök mellé. (Ha csak fele időt töltenénk evangélium hirdetéssel abból, amit a bűnökről beszélünk, óriási eredményeink lennének a szeretetben)
– A szeretet a bűnből való gyógyulásra törekszik és ezt együttérzésben éli meg.
– Elfedez, megbocsát, nem akar a másik bűnéről tudni (tiszta lappal indít). I Péter 4:8.

Mindent hisz.
– Hisz annak megváltozásában, akit szeret.
– Nem gyanakvó (a rosszat elfogadja, a jóban kételkedik)
– Látja a hamisságot és hisz az igazságban. Hisz a gyengék megerősödésében (A megrepedt nádat nem töri el …) Az ember hajlamos a bizalmatlanságra, a gyanakvásra. A szeretet mindig talál enyhítő körülményt, a jót, a jobbat hiszi. Tévedhet, csalódhat, de a jó miatti csalódást vállalja.
– Krisztus mindig azt nézte, hogy mivé lehet, akit lát.(A bűnös nem jó, hanem jó lesz. A hit, aki vétkezett, azt a megváltás folyamatában látja. Hiszi, hogy a Szentlélek meg tudja változtatni a bűnös szivet.)
– Hisz abban, hogy Istennél semmi sem lehetetlen (A bizalmatlanság semmiben sem hisz.: Hogyan lehetne hinni, hiszen állandóan fennforog a tévedés veszélye, ami igaznak látszik, lehet hamis is. Ezzel szemben a szeretet: Ami hamisnak látszik, lehet igaz is.)
– Azzal, hogy a szeretet mindent hisz, nem könnyelmű és tudatlan. A szeretet is tudja amit a bizalmatlanság tud, anélkül, hogy bizalmatlan lenne. Tudja, amit a tapasztalat tud, de tudja azt is, hogy a tapasztalat, a bizalmatlanság és a szeretet keveréke. (Egyik ember sem ismeri a másik embert igazán és mindig lehetséges, hogy más a valóság és más a látszat.)
– Az emberek inkább rosszat feltételeznek és a jó felé csalódnak, a szeretet éppen fordítva. (azt mondják balga a szeretet és sokat csalódik. Valóban, ha azért szeret, hogy viszont szeressék /munka – fizetés/ , de ha önzetlenül, a hite miatt szeret, sohasem csalódik, mert mindig meg van a reménye.)
– Melyikkel jutunk többre? A bizalmatlansággal vagy a szeretettel?

Mindent remél.
– Amikor Jézust megfeszítették, úgy látszott, minden munkája hiábavaló volt. De Jézus nem így látta. (Sohasem adta fel a reményt, és ez volt az erő a nevelési módszerében. Mindig reménykedett a tanítványok megváltozásában.)
– Sok keresztény nem követi ebben Jézust: szeretlek, ha megváltozol – mondják – legyél más ember és elfogadlak.
– Jézus ezt fordítva mondja : Szeretlek, hogy megváltozz. Pl: házasságtörő asszony, Péter botlásai (Péter mindent odaadott Jézusért).
– A reménység az előrenéző hit. Hiszi, hogy a jövő neki dolgozik, bármilyen sötét is a jelen. Pl. Jézus a vámszedő Máté asztalánál, Zákeus. Róma 5:5.

Jónás Tibor
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.